Miután körültekintően kiválasztjuk életünk pit bullját, általában 8 hetes korban visszük haza először.

Remélem nem első kutyának választ senki sem pit bullt, mert ha igen, nagy fába vágja a fejszéjét.

A kutyánk már kis korában is makacs, és hatalmas a mozgásigénye. A pit bull kiskutyák rendkivül érzékeny lelkek, hatalmas szeretetet igényelnek, és sok simogatást.

Kiskorától kezdve folyamatosan tudatosítani kell benne, hogy ki a falkavezér. Valószínűleg többször is bepróbálkozik majd felnőtt koráig. Ezeket a próbálkozásokat azonnal, határozottan, erőteljesen törjük meg.

Miután hozzánk került a kölyök jelöljük ki neki a helyét, házát. Ez azért fontos, mert lehet, hogy furcsán hangzik, de a kutyának is szüksége van privát szférára. Kell neki egy hely ami csak az övé. A kijelölt rész tartsuk tiszteletben, itt soha ne háborgassuk kedvencünket.

Már egészen kicsi korától kezdve elkezdhetünk foglalkozni vele, oktatgatni, persze szépen fokozatosan. Nagyon könnyen megtanul dolgokat, de ez nem jelenti azt, hogy mindig meg is teszi parancsra. Ezért fontos, hogy MINDIG következetesen hajtassuk végre a kutyával a kiadott parancsot.

Célszerű minél többet foglalkozni vele, elég komolyan igényli az ember társaságát. Kifejezetten rosszul tűri a magányt, imád a szerettei között lenni. Istenként tekint gazdájára, és bár feltétel nélkül teljesíti minden akaratát, mégis szabadabb gondolkodású, mint az ismert munkakutya fajták.

Holnap elmesélem a kis kedvencünk helyes étkezését is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.